Nincs olyan jó üzlet, mint szennyezni a levegőt, de a magyar állam nagyon ráfizethet

2020.08.04 13:47

Az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátási egységeinek ára 69 százalékkal drágult a március közepi - egyébként kifejezetten olcsó - szintről, a tonnánkénti ár már rekordszinten van. 2008 óta először túllépték a 30 eurót a szerződésértékek, ami azt jelenti, hogy arra készültek a szereplők, felpörgetik az ipari termelést és károsanyaggal töltik meg a levegőt. De végül a szén halálához vezethet a folyamat. Rossz hír ez a Mátrai Erőműnek is, amit frissen vett meg az állam.

 

Minden piaci elemzőt meglepett, hogy a koronavírus-járvány kijárási korlátozásai, gyárleállásai után milyen gyorsan megdrágultak a rekordmélységbe zuhant kibocsátási egységek árai (lényegében szén-dioxid-kvóták). Az pedig még kevésbé várt fordulat, hogy miután az Európai Unió fejlett gazdaságai 10 százalékot meghaladó recesszióba estek, már júliusra történelmi magasságba ugrottak a karbonkvóták árai. Ez egyrészt jó hír, mert a drága engedélyek miatt a széntüzelésű erőművek üzemeltetése egyre kevésbé gazdaságos, ami arra ösztönzi az üzemeltetőket, hogy váltsanak a kevésbé ártalmas földgázra, vagy megújulóenergia-termelésre.
 
"Sok szénerőmű már nem jövedelmező ilyen típusú árszinteken." - mondta a Wall Street Journalnek a Société Générale vezető energetikai elemzője, Lueder Schumacher. Éppen ezért az energiapiaci részvények kapcsán az elemzők egyre inkább leértékelik a régebbi technológiájú termelő egységeket. Az S&P Global Platts szerint az Északnyugat-Európába szállított szénigény ebben az évben 2,4 százalékkal esett vissza, a felvásárlási ár is 50,25 dolláros tonnánkénti szintre csökkent. Ráadásul ezt a visszaesést csak fokozni fogja a földgázár 62 százalékos zuhanása (most már csak 1,49 dollárba kerül egy millió brit hőegység a holland gáztőzsdéken).
 
A szén-dioxid-kibocsátási egységek piacát 2005-ben hozták létre az EU-ban, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségvállalást teljesíthessék, amely az első igazi globális platformja volt a szén-dioxid-kibocsátás visszavágásának a klímavédelem érdekében. A rendszer lényege, hogy korlátozza a vállalatok és erőművek kibocsátási szintjeit. Az áramtermelők, acélgyártók, légitársaságok és más szereplők nem engedhetnek akármennyi szén-dioxidot és más üvegházhatású gázokat a levegőbe, hanem kibocsátási egységeket (kvótákat) kell vásárolniuk, hogy üzemelhessenek. Ha ezek elfogynak, akkor le kell állítani a működésüket, vagy más cégektől, akiknek van szabad kapacitása vásárolhatnak újabb kvótákat.
 
Évente egyszer a cégeknek a karbonlábnyomukat lefedő mennyiségű engedélyt kell felmutatniuk, ha ez nem sikerül, akkor vagy korlátozzák a további működésüket, vagy bírság megfizetésére kötelezik őket. Mivel a karbonkvóták áraiért verseny van a piacokon, az áruk könnyen olyan szintre emelkedhet, hogy a vállalatok arra kényszerülnek, hogy inkább környezetbarátabb működésre álljanak át. Most viszont azért indult be a drágulás, mert a földgáz és a szén is olcsó, vagyis a korszerűtlen áramtermelők már nem igazán tudnak hova szennyezni, ezért elkezdték felvásárolni a kvótákat, a keresleti piac az egekbe hajtja a szerződések licitértékét a piacon.
 
Már van, akinek fáj a szénégetés
 
Egy európai társaság már el is döntötte, hogy amennyire most tud, ki is vonul a szénerőművi piacról: az Energias de Portugal SA bejelentette, hogy két üzemét is lekapcsolja. Az érintett szénégetőket inkább átalakítják gázüzemű hőerőművekre. Egyértelműen a magasabb szén-dioxid-árakkal indokolták a lépésüket, az olcsó földgáz pedig vonzóvá tette számukra azt, hogy belevágjanak az átalakításokba. Mellette pedig odafigyelnek arra, hogy bővítsék a  megújulóenergia-kapacitásaikat is.
 
"Az idei év nagy története a széntermelés bedőlése" - mondta Matthew Jones, az Independent Commodity Intelligence Services (ICIS) elemzője. A csökkenő kereslet - ez a gyárleállások miatt alakult így Európában - arra késztette a termelőket, hogy csökkentsék a legkevésbé jövedelmező villamosenergia-termelési módszereiket. Sokak számára ez a szén. Az ICIS szerint a német energiatermelők megawattóránként 5,59 eurót veszítenek minden szénégetéssel megtermelt kapacitáson.
 
Ráadásul most még az első hét hónapban teleégették a levegőt az áramtermelők szénnel, de nagyon nehezen kapnak további kvótákat, ahogy visszatérnek a gyárak is a kibocsátási egységekért folyó versenybe. Sok cég pedig már márciusban betankolt a rekordolcsó kvótákból, hogy gazdaságosabbá tegyék a működést.
 
Ez intőjel: jövőre még kevesebb kvóta lesz a piacon, tehát még kockázatosabb a szénerőműveknél a tervezés. Ha ehhez hozzá jön még az is, hogy a megújuló energia, valamint a földgáz továbbra is lefelé hajtja a villamosenergia-árakat, akkor már egyáltalán nem lesz érdemes a drága és szennyező szénből előállított áramért fizetnie a hálózati üzemeltetőknek.
 
Nagy érvágás ez a magyar államnak
 
A Mátrai Erőmű évek óta úgy tudott eredményesen áramot termelni, hogy az éppen működtetett szenes blokkok 30 euróból kihoztak egy-egy megawattórát (MWh). De ez a kegyelmi állapot csak a még inkább 300, mint 350 forintos euróárfolyamnál működött. A széntüzelési technológiára rótt "büntetési tétel", a szén-dioxid-kibocsátás kompenzálását végző karbonkvóta megvásárlási kötelezettsége miatt a Mátrai Erőmű valójában jó ideje nem állta a versenyt a paksi árakkal. Részben a természetes kibocsátási egységeknél látható drágulás, másrészt a forintgyengülés miatt alakult ez így. Idén márciusban rövid időre annyira alacsonyra esett a kvóták árszintje, hogy hirtelen a Mátrai Erőmű működtetése is nyereséges lehetett, ha viszont már most vásárolnának kvótákat, akkor súlyos veszteségeket könyvelhetnek majd el.
 
Mészáros Lőrinc érdekeltségétől idén vásárolta meg az állam a visontai üzemet, amely már több mint 75 milliárd forintba került (eddig) a költségvetésnek. A kormány a vásárlás mellett mindig azzal érvel, hogy a meglévő egységeik 2025 végéig rendelkeznek működési és az ehhez kapcsolódó szakhatósági engedélyekkel. A működés fenntartása és a keleti országrész áramellátási biztonsága érdekében fontos az erőmű fokozatos átállítása. A stratégiai célok része az is a veszteséges üzemeltetés mellett, hogy "kizöldítik" a létesítményt. A tervek szerint a közeli lignitbányák területén a rekultivált területekre épült eddigi két, 36 megawatt összteljesítményű naperőmű mellett további 200-220 megawattnyi napelempark létesítését tervezik a közeljövőben Visontán és Bükkábrányban. De már itt is számolnak azzal, hogy a szén helyett egy 500 megawatt teljesítményű kombinált gázblokkra cserélik a mostani berendezéseket.
 
Szabó Dániel
napi.hu
 
 
 
 
 
 

Kék hírek

2020.09.20 17:52
Közúti veszélyeztetés bűntette miatt emeltek vádat az ellen a férfi ellen, aki az M7-es autópályán 200 métert tolatott a külső sávban.   A vádirat szerint a 81 éves férfi június 1-jén kora délután személygépkocsijával a Balaton felé hajtott az autópályán, melyet Balatonakarattyánál...
2020.09.20 16:39
A két gyanúsított férfi akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.   Újabb embert tartóztatott le a Miskolci Járásbíróság a szeptember 12-én történt miskolci gyilkosság ügyében, amelyben pénteken már letartóztattak egy férfit.   A Miskolci Törvényszék közlése...
2020.09.20 09:44
A Miskolci, az Edelényi és a Szerencsi Rendőrkapitányság 2020. szeptember 19-én garázdaság, járművezetés az eltiltás hatálya alatt, illetve a távoltartó határozat szabályainak megszegése miatt egy-egy férfival szemben indított szabálysértési eljárást. A szabálysértőket a járőrök előállították,...
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Hírek, aktualitások

2020.09.20 19:27
Vasárnap tartotta meg a DK a “Közös győzelem, közös Magyarország” című online rendezvényét. Itt a párt EP-képviselője részletesen beszélt a 2022-es választás ellenzéki taktikájáról is. Fotó: Marjai János   Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője úgy fogalmazott: a...
2020.09.20 18:51
Szombaton útnak indultak a Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatói, akik biciklivel hordják a Parlamenthez Chartájukat vasárnap délutánig. A 24 órás akció alatt összesen 155 Chartát vittek a Kossuth Térre, vasárnap délután négyig pedig minél több résztvevőt vártak a tiltakozók.   “Az...
2020.09.20 18:04
Öt vidéki kórházat jelöltek ki elsődleges ellátóként az eddigi 18 intézmény helyett - szúrta ki Kunetz Zsombor szabadúszó orvos, egészségügyi szakértő.   Megjelent ugyanis Kásler Miklós miniszter és Müller Cecília országos tisztifőorvos új rendelkezése.   A szeptember 2-i...
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Elérhetőség

Impresszum: Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége 3530 Miskolc, Kazinczy u. 3.

Az átvett tartalmak hitelességért, igazságtartalmáért nem vállalunk felelősséget. Vélemények: a megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szövtségünk álláspontját. Jogsérelem esetén keresse a forrásként hivatkozott tartalomgazdát.
tel: 06-70-548-14-23
fax: 46-326-951
borsodnyesz@citromail.hu