A nyugdíjrendszer spirális összeomlásban van, súlyos változtatások kellenének

2021.09.14 06:38

Egy friss tanulmány szerint a legtöbb európai nyugdíjrendszer vagy lassan, vagy gyorsan, de az összeomlás felé tart: a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a növekvő közkiadások és adók, valamint a kivándorlás miatt együttes nyomást helyeznek az időskori ellátásokra. De mindegyik faktornál többet árt a fenntarthatóságnak maga a politika: a nyugdíjasok érdekképviseletei és a választási győzelemre áhítozó politikusok ássák a legmélyebb sírgödröt.

Unalomig ismételt állítás Magyarországon, hogy az elöregedő társadalom miatt egyre kevésbé fenntartható a nyugdíjrendszer: jóval több nyugdíjas juttatását kell kigazdálkodni a zsugorodó munkavállaló korosztály befizetéseiből. Gyakran emlegetett probléma az is, hogy a kivándorló aktív dolgozói réteg miatt még kevesebb fordítható a nyugdíjakra. A Zágrábi Egyetem két közgazdászának, Valentina Vučkovićnak és Lorena Škuflićnak a kutatása viszont arra jutott, hogy a kivándorlás jóval kisebb mértékben befolyásolja az ellátórendszerek helyzetét, mint korábban gondolták, van viszont egy alig megénekelt probléma: négy évente a kormányok újra akarják magukat választatni és emiatt gyakran nyúlnak a nyugdíjasok felé.


A probléma ennél természetesen komplexebb, ami miatt érdemes is a nyugdíjrendszertől egy lépést eltávolodni: az államháztartási kiadások rendszerei Európa-szerte nagy nyomás alatt állnak a 21. század új kihívásai, mint például a globalizáció, a népesség elöregedése, a változó családi minták miatt. Az államoknak egyre több feladatot kell ellátniuk, új feladatokra kell költeniük, miközben az egészségügyi ellátás fenntartására és a szociális ellátórendszer működésére - amelyekre eddig is áldozta - még nagyobb forrásokat kell elkölteniük. Ugyan a gazdaságok is bővülnek (békeidőben, járvány nélküli időszakokban), de nehezen tartanak lépést a költségvetések a kiadások növekedésével.


Messze a legnagyobb nyomás azért van rajtuk, hogy nyugdíj- és egészségügyi rendszerek stabilitását elérjék (vagy fenntartsák), de pont ezek azok a területek, amelyek megbolygatásától különösen fél minden regnáló kormány. Különösen a közép- és kelet-európai országokban (KKE országok), ahol a népesség elöregedését a magas kivándorlás és az alacsony termékenység trendjei egyaránt meghatározzák. A termékenység mellett a migráció is fontos folyamat, amely nagy hatással van az országok népességére. Hatásuk sebessége azonban eltérő: míg a termékenység változása viszonylag lassú folyamat, sokára érezteti a hatását, addig a kivándorlás ennél jóval gyorsabb így a következményei is hamarabb érvényesülnek.


A két kutató azt vizsgálta meg panelelemzésében, hogy az emigráció pontosan hogyan hatott eddig az érintett országokra. A kérdés szerintük azért is érdekes, mert míg az alacsony termékenység hozzájárul az időskori függőségi ráta növekedéséhez, a kivándorlás közvetlenül és közvetve is hatással lehet a nyugdíjrendszerre. Először is, a fiatalok elvándorlása aláássa a felosztó-kirovó nyugdíjak jelenlegi finanszírozását, és felgyorsítja a népesség elöregedését az országban. Másodszor, a kivándorlásnak közvetett hatása is lehet, mivel a néhány év után visszatérő kivándorlók esetleg nem felelnek meg a keresetalapú nyugdíjakra való jogosultsági feltételeknek, ami potenciálisan az első szintű nyugdíjakra fordított kiadások növekedéséhez vezethet - derül ki az Economics & Sociology című közgazdasági szaklapban megjelent elemzésükből.


Vučković és Škuflić alapvetően arra jutott a 2004 után az EU-hoz csatlakozó tagállamok 2008-2017 közötti adatait vizsgálva, hogy a kivándorlás növekedése 5 százalékos szinten statisztikailag szignifikáns, és ekkor érezhetően növeli a nyugdíjkiadások GDP-n belüli arányát. Másodsorban megállapítják, hogy a logikának megfelelően a munkanélküliségi ráta csökkenésével a nyugdíjrendszer kiadásai is jobban finanszírozhatók. Ennél már érdekesebb megállapítás, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya a társadalmon statisztikailag szignifikánssá csak 1 százalékos feletti szinteken válik, és negatív kapcsolatban áll a nyugdíjkiadásokkal, ami arra utal, hogy a magasabb iskolai végzettségűek inkább elhalasztják a nyugdíjba vonulásukat; ami a nyugdíjkiadások csökkenését eredményezi. Ez a megállapítás összhangban van azokkal a nézetekkel is, amelyek szerint a foglalkoztatottak számának csökkenését, amely a termékenységi ráta csökkenésének következménye, a termelékenység növekedésével lehetne ellensúlyozni, és az oktatásba való beruházás a termelékenység növekedésének egyik kulcstényezője.


Mindennek a rákfenéje a politika


Egy másik fontos megállapításuk viszont a politikai ciklusok nyugdíjkiadásokra gyakorolt hatásával kapcsolatos. Az eredmények azt mutatják, hogy a választások pozitív és statisztikailag szignifikáns (10 százalékos) hatást gyakorolnak a nyugdíjkiadásokra, azaz a választások évében a nyugdíjkiadások növekedést mutatnak, ami összhangban van a politikai gazdaságtani szakirodalommal, amely szerint a hivatalban lévő vezetők a költségvetési politikai eszközöket manipulálják, hogy kielégítsék opportunista érdekeiket, azaz maximalizálják a választások megnyerésének valószínűségét. Ez az eredmény jelentős következményekkel járhat azokban az országokban, ahol a nyugdíjasok - mint azon érdekcsoportok egyike, amelyek igényeit a politikusok a támogatásuk megszerzése érdekében kielégítik -, egyre nagyobb részét teszik ki a társadalomnak. Az ilyen fenntarthatatlan költségvetési kiadások azt jelentik, hogy a jövőben a kormánynak változtatnia kell, akár a kiadások csökkentésével és/vagy adóemeléssel.


Mivel az állami kiadások és a költségvetési hiány korlátozása gazdasági visszaesés esetében - különösen magas munkanélküliség esetén, a nyugdíjjuttatások csökkentésével együtt - valósulhat meg, a nyugdíjrendszer politikai stabilitása kérdésessé válik, ha előtte folyamatosan osztogat egy újraválasztásra készülő kormány. A kutatási eredményeikből az látszik, a legnagyobb hatást a relatív mediánjövedelemre az állami nyugdíjkiadások növekedése gyakorolja, ami megerősíti, hogy a nyugdíjkiadások csökkenésével elért pénzügyi fenntarthatóság a relatív mediánjövedelemmel mért megfelelőség (vagyis hogy az idősek rendszeres juttatása milyen arányban van a még aktív lakosság médiánbérével) csökkenése, azaz a politikai fenntarthatóság romlása árán valósulna meg. Vagyis az, hogy a politikusok hatalomban akarnak maradni, ezért a nyugdíjak emeléséről, plusz juttatásokról döntenek, jóval nagyobb problémát jelent a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága szempontjából, mint a kivándorlás.


Van még egy faktor, amit a két közgazdász említ: a népesség elöregedésének és a nyugdíjban részesülők számának növekedése miatt megjelenik egy másik politikai kockázat is: a nyugdíjrendszer eredményeivel elégedetlen idősek reformellenes választói koalíciókat kezdenek alkotni, és még nagyobb nyomást gyakorolnak az államháztartásra a szociális transzferekre fordított magasabb kiadások formájában. Ha a politikusok ezt kiszolgálják egy választási időszakban, még nagyobb lesz a nyomás az államháztartásokon, ami még nagyobb problémákhoz vezethet. Vagyis belekerülnek egy spirálba: támogatják a nyugdíjasokat, hogy választást nyerjenek, amivel tovább növelik a kiadásokat, ami miatt nőhetnek az adók, ami növelheti a kivándorlást, ami még nehezebben finanszírozhatóvá teszi a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket.


Magyarországon szignifikáns a probléma


Vizsgálatuk során a kutatók nemcsak azt vették figyelembe, hogy retrospektíven hogyan hatott a nyugdíjrendszerre a kivándorlás, az elöregedés és a politikai-társadalmi folyamatok, hanem azt is megnézték, hogy miként alakulhatnak a folyamatok 2070-re az Európai Bizottság becslései alapján. Ezen adatok elemzésekor három csoportba osztották az országokat: az elsőbe a GDP %-ában kifejezett nyugdíjkiadások jelentős (több mint 1 százalékpontos) növekedésével, a másodikba a GDP-arányos nyugdíjkiadások szerény (legfeljebb 1 százalékpontos) változásával, a harmadikba pedig az állami nyugdíjkiadások csökkenésével számoló országokat sorolták. Az országok első csoportjába Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország, Írország, Ciprus, Luxemburg, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia tartozik. Az országok második csoportjába Hollandia, Ausztria, Románia és Finnország tartozik. Végül a harmadik csoportba azok az országok tartoznak, amelyek esetében a nyugdíjkiadások csökkenését prognosztizálják: Svédország, Portugália, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Olaszország, Horvátország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Észtország és Dánia.


A felosztást figyelembe véve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nyugdíjrendszerben a pénzügyi fenntarthatóság elérése szempontjából a legambiciózusabb reformok az országok harmadik csoportjában várhatók, ahol a nyugdíjakra fordított közkiadások várhatóan csökkennek. Másfelől a nyugdíjreformok, mint minden más reform, rövid távon költségekkel járnak, míg az előnyök gyakran hosszú távon jelentkeznek. A reformok egyik hatása lehet az időskori szegénység növekedése, amely már most is sok országban magas szinten van, és amely végül megkérdőjelezheti a nyugdíjrendszer társadalmi vagy politikai fenntarthatóságát. Például Lettországban, Litvániában, Észtországban, Horvátországban és Romániában az idősek csaknem több mint 50 százalékát, illetve több mint 30 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi perifériára szorulás veszélye.

A kutatók szerint Magyarországon az általuk vizsgált időszak végén, 2016-ban a GDP alig több mint 9 százaléka ment csak a nyugdíjrendszer fenntartására, de az Európai Bizottság becslései alapján úgy kalkulálnak, hogy 2070-re ez megközelítheti a 12 százalékot is. Érdemes figyelembe venni, hogy a magyar gazdaság - remélhetőleg - addig folyamatosan növekedni fog.


Szabó Dániel
napi.hu

 

 

 

 

Kék hírek

2021.09.22 13:04
A balesetben egy személy sérült meg könnyebben.  Fotó: Juhász Ákos   Két autó ütközött össze szerdán délben a Kis-Hunyad és a Dayka Gábor utcák kereszteződésében. Tekintve, hogy a baleset éppen a Miskolc Televízió és a minap.hu...
2021.09.22 10:13
A Kazincbarcikai és a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság 2021. szeptember 21-én engedély nélküli vezetés, illetve tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt egy-egy férfival szemben indított eljárást. A szabálysértőket a járőrök előállították,...
2021.09.21 16:10
A Tiszavíz Vízerőmű Kft. kiskörei telephelyén az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt robbanás hétfőn – közölte az MVM kedden az MTI-vel. Kiemelték, az események a másik három turbina üzemeltetését nem befolyásolták, azok...
2021.09.21 15:12
Lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást az Ózdi Rendőrkapitányság egy 33 éves helyi férfival szemben.   A gyanúsított 2021. szeptember 13-án a délelőtti órákban betört egy ózdi családi házba, ahol különböző...
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Hírek, aktualitások

2021.09.23 08:57
A beoltottak száma 5 869 259, közülük 5 600 425 fő már a második oltását is megkapta, 667 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették. 526 új fertőzöttet...
2021.09.23 07:48
Miután a fideszes Médiatanács nem volt hajlandó elfogadni a Hankiss Ágnes halála miatt megüresedett bizottsági helyre az ellenzék jelöltjét, a következő,...
2021.09.23 07:32
Miközben szinte valamennyi szomszédunk ilyen, olyan intézkedésekkel igyekszik felvenni a harcot a járvány negyedik hullámával Orbán Viktor és kormánya ...
2021.09.23 06:34
Gyerekeket üldözött egy hattyú Miskolctapolcán. Eltűntek a hattyúk a Miskolctapolcán található Csónakázó-tóból, ugyanis gyerekre támadt az egyik...
2021.09.23 06:23
Csak fideszes kerületeknek osztott ki fejlesztési pénzeket a kormány; Karácsony Gergely főpolgármester szerint ennek az a világos üzenete, hogy a kormány...
2021.09.23 05:41
Csütörtökön egy melegedő fázis veszi kezdetét.   Időjárás-előrejelzés csütörtök délelőttre     Csütörtökön a reggeli...
2021.09.22 18:07
„Itt az ideje szedelőzködni, hogy a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk. Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek.” Éppen egy évvel ezelőtt, 2020....
2021.09.22 15:20
A miskolci közlekedési társaság vezérigazgatója sajnálja, hogy a politika játszótere lett a miskolci tömegközlekedés. Demeter Péter...
2021.09.22 14:46
Ózd jobbikos alpolgármestere reagált délelőtti megkeresésünkre. Azt írta: az általunk nyilvánosságra hozott, karlendítésre emlékeztető kép egy lengyelországi...
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Elérhetőség

Impresszum: Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége 3530 Miskolc, Kazinczy u. 3.

Az átvett tartalmak hitelességért, igazságtartalmáért nem vállalunk felelősséget. Vélemények: a megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szövtségünk álláspontját. Jogsérelem esetén keresse a forrásként hivatkozott tartalomgazdát.
tel: 06-70-548-14-23
fax: 46-326-951
borsodnyesz@citromail.hu